Poláros Világ (60 perc) - 2022
Az év legmulatságosabb kutatásáért járó rangos fizikai Ig Nobel -díjat 2016-ban magyar tudósok kapták. Díjazott publikációjuk címe igencsak meglepő: Miért vonzzák a szitakötőket a fekete sírkövek? Viccesnek hangzik, de nagyon komoly. A magyar tudósok természetesen nem a „temető ökoszisztémáira” voltak kíváncsiak. Azt próbálták kideríteni, hogy egyes felületek miért vonzzák a rovarokat. Évekig tartó intenzív kutatásuk során kiderült, hogy a megoldás kulcsa a visszavert fény polarizációs mintázatában rejlik, mely az emberi szem számára alig észlelhető, de különböző rovarok számára látható. Használhatják például a polarizációs jelet vizes élőhelyeik felismerésére. Ezek a vizuális információk több millió évig segítették a rovarok túlélését, de mi, emberek, elkezdtük az optikai környezetük átalakítását, így az állatok egyre több hamis és gyakran halálos jelzést kapnak. A mesterséges felületekről, például napelemekről, aszfaltutakról, ablakokról, autókról, alapvetően minden fényes tárgyról származó fénytükröződések, napi szinten több milliárd állat ökológiai csapdáit jelentik. Így válik a látszólag ártalmatlan sírkő tömegpusztító fegyverré és ezrek temetőjévé. A „Poláros világ” című egyórás filmünk betekintést nyújt a fent leírt jelenségekbe. Kalandozásaink nyomán egyértelművé válik, hogyan válhatott rendkívül fontossá egy látszólag nevetséges és marginális felfedezés. A film végére megtanuljuk, hogyan lehet megmenteni a veszélyeztetett vízirovarokat, megváltoztatni a városképet, biztonságosabb hidakat és kikötőket építeni, haszonállatainkat megvédeni a vérszívóktól - és még azt is megérthetjük, miért vannak csíkok a zebrán.
A filmhez kapcsolódó tudományos blog itt érhető el.
A „Poláros világ” című film az Innovációs és Technológiai Minisztérium Nemzeti Kutatási Fejlesztési és Innovációs Alapból nyújtott támogatásával, a MEC_N_21 pályázati program finanszírozásában készült el.
A dunavirág rejtély (40 perc) - 2022
Arisztotelész óta foglalkoztatja az embereket a kérdés, mi lehet az a titokzatos jel, amely egyszerre indítja be akár több milliónyi kérész kirepülését az esti órákban. Kriska György, az Ökológiai Kutatóközpont tudományos tanácsadója, az ELTE Biológiai Intézet docense negyedszázada kutatja a kérészek életét és viselkedését.
A törékeny, rövid életű rovarok egyik különleges fajának, a dunavirágnak a tömegrajzásai 2012-ben jelentek meg sok év után újra a Dunán, ám egyedei el is pusztultak tömegesen a rajzást követően a tahitótfalui hídnál. A tragédiát látva, a kutatók a kérészek nyomába eredtek, abban bízva, hogy segíteni tudnak rajtuk, ha megismerik az életüket.
A kutatók laborvizsgálatokkal kimutatták, hogy az egyedfejlődés során a kérész összetett szeme a fényviszonyok változásához rugalmasan alkalmazkodik, vagyis az átváltozás előtt nagyon gyorsan áthangolódik. Ezután már csak az volt a kérdés, vajon mi indítja be a rovarok milliót egyszerre érintő folyamatot. A kutatók arra jutottak, hogy az átváltozás abban az időablakban történik, amikor a legnagyobb az ultraibolya és a kék fény hányada az égboltfényben. A Kriska Ferenccel együtt készített film ennek a felfedezésnek a története: drámai, egyben gyönyörködtető képsor a kérészek sajátos egyedfejlődéséről, a fénycsapdáról és az ökoszisztéma helyreállításának egy lehetőségéről.
Édesvízi gerinctelenek (30 perc) - 2021
Freshwater invertebrates (30 perc) - 2021
Az Édesvízi gerinctelenek látványos áttekintést nyújt a vizes élőhelyek gerinctelen állatvilágáról. Ezek az állatok az édesvízi ökoszisztéma és táplálékhálózat fontos részét képezik. Életciklusuk legalább egy részét édesvízben, folyóban, patakban, tavakban töltik: létfontosságú szerepet játszanak vizünk minőségének fenntartásában; segítenek lebontani a holt szerves anyagokat, és táplálékforrást nyújtanak a halaknak, madaraknak és emlősöknek.
A vízipók tényleg csodapók I. (30 perc) - 2019
Az elhagyatottnak tűnő csigaház áttetsző héja mögött különös árny tűnik fel, majd felbukkan gazdája is a búvárpók. A vízipók-csodapók művésznéven híressé vált mesehős, hosszú téli álom után, kínzó éhségtől hajtva merül víz alá és ered egy tegzeslárva nyomába. A kiszemelt zsákmány lágy testét ellenálló lakócsőbe rejti, ami próbára teszi pókunk vadásztudományát. Végül sikerül mégis fogást, pontosabban harapáshelyet találnia a szerencsétlen csőlakón. A búvárpók a víz alatt is csak levegővel körülvéve tud táplálkozni, így a lakoma előtt víz alatti hálójába levegőt gyűjt, búvárharangot épít. Ennek tágas belsejében kényelmesen elfér termetes zsákmányával együtt. A tegzeshússal jóllakott pókhölgy könnyen kapható egy kis szerelmi hancúrozásra, melynek gyümölcseként megjelenik a színen filmünk hőse, Bundás a pókporonty. A főszereplő testvéreivel vetélkedve mulatságos kalandokon keresztül ismerkedik meg a víz alatti birodalom különös apróságaival, szúnyoglárvákkal, kisded csíkbogár lárvákkal, kérészlárvákkal és egy víziászkával. E fantasztikus teremtmények az ismerkedési folyamat betetőzéseként étekként szolgálják főhősünk testgyarapodását. Közben különös dolgokra derül fény. A csiborokat tanulmányozva megtudhatjuk például, hogy a bogarak miért tiltott csemegék a búvárpókok számára és milyen hátrányokkal jár a csigaropogtató csibor lárva nagyfokú rövidlátása. A búvárpókokra is halálos veszélyt jelentő vízi lakótársak közül az álarcos útonállóként is elhíresült szitakötő lárvák és néhány ragadozó vízipoloska is leteszi névjegyét. A cikázva úszó karmos harcos (csíkpoloska), a lesből támadó pálcika lovag (botpoloska) és a mindenkin győzedelmeskedő víziskorpió nagyúr valódi énjéről hátborzongató jelenetek rántják le a leplet. A serdülőkorba lépő Bundás kezdeti vadászsikerein felbuzdulva vakmerőn száll be a predátorok viadalába. Hatalmas elszántsággal összecsap egy kőkemény ellenféllel, a vízfenéken portyázó fátyolka lárvával. Habár nagy nehezen sikerül legyőznie a félelmetes ragadozót az ütközetben ő maga is életveszélyesen megsebesül. Csak reménykedhetünk abban, hogy túléli a kíméletlen összecsapást, és így továbbra is részesei lehetünk víz alatti kalandozásainak.
A vízipók tényleg csodapók II. (30 perc) - 2019
A rákocskákon és lágytestű rovarlárvákon felcseperedett vízipók nyár közepére már képes harcba szállni a könnyű páncélzatú búvárpoloskával is és már nem okoz gondot számára a vízifátyolka lárva elejtése sem. Miközben rendületlenül gyéríti a víz alatti rovarvilágot, az égbolton sötét felhők gyülekeznek. Aztán egyszer csak megnyílnak az égi csatornák és a szemerkélő eső nyári záporrá fejlődik. A nagyobb esőzések elárasztják a giliszták földalatti járatait. A felszínre menekülő, fuldokló férgek egy részét tavacskákba, patakokba sodorja a bő csapadékvíz. Itt a felajzott lópiócák lakomára invitálják a békés földtúrókat, ahol nem díszvendég, hanem főétel szerepet szánnak nekik. Bundás élete továbbra is a táplálékszerzés körül bonyolódik. Félelmetes harcossá válva elorozza póktesója zsákmányát és rettegésben tartja a ragadozó csíkbogár lárvákat is. Ezek a szorult helyzetükből kivezető egyetlen utat az intenzív testépítésben látják. Hatalmasra nőve talán legyőzhetik pókunkat. Súlyzós gyakorlatok helyett a mértéktelen zabálásban hisznek, megszállottan ritkítani kezdik a gerinctelen sokaságot. A mind jobban eldurvuló vadászat során már a halak és békalárvák sincsenek biztonságban tőlük. Egy portyázó csíkbogárlárva szembekerül ősi ellenségével, a vízipókkal. Most végleg eldőlhet, hogy ki az igazi predátorkirály. Összecsapásuk csak másodpercekig tart, de ez is elég ahhoz, hogy pókunk belássa esélytelenségét és hanyatt-homlok elmeneküljön. A tavacska mélyén szörnyű drámák követik egymást megállíthatatlanul. Ennek egyedüli oka az, hogy a csíkbogárlárvák falánksága egyre csak nő és növekedik. Talán már csak percek vannak hátra a főszereplő, Bundás pusztulásáig. A szívünkhöz oly közel álló hősünkön, aki a szemünk előtt vált pókporontyból félelmetes harcossá már csak a csoda segíthet. Szerencsére vannak még csodák. A csíkbogárlárva egy a testében rejtőző szörnyűséges alien parancsára a partra mászik, hogy elevenen temesse el magát. A földalatti rejtekben a lárvabőrt felszakítva tör elő testéből egy hófehér „alien”, a báb. A bábból több heti fejlődést követően születik meg a kifejlett csíkbogár, mely visszatér a vízbe. A félelmetes ragadozó vízbemerülése véget vet a halak nyugodt életének, mert az éhes fenevad már alig várja, hogy elfogyaszthassa első hallakomáját. A nyári nyüzsgés elmúltával lecsendesül a tó gerinctelen sokasága. Egyesek küldetésüket teljesítve, míg mások fajuk fennmaradása szempontjából értelmetlenül pusztultak el. A túlélők most egy időre visszavonulnak, hogy később újult erővel folytassák élet-halál harcukat a fennmaradásért. A téli kényszerpihenő előtt Bundás elkölti utolsó bolharák vacsoráját, majd nyugovóra tér azzal a reménnyel, hogy a fagyvilág elmúltával újabb mesés kalandok várnak rá.
A dunavirág mentőakció (50 perc) - 2016
Operation mayfly (50 min.) - 2016
Meleg nyári alkony a Dunánál, Tahitótfalu mellett. Az andalító csendben most még senki sem gondolná, hogy a folyón átívelő híd hamarosan milliók mészárszékévé változik. A víz mélyén különleges megjelenésű ízeltlábúak, a rovarok közé sorolt kérészek lárvái élnek. Az egyedek csak a nász időszakában úsznak fel a vízfelszínre, hogy szárnyas rovarrá alakulva párt találjanak. A dunavirág rajzása sötétedéskor, este nyolc óra körül kezdődik, és tíz óráig tart. A rajzás nyitányaként a lárvák a víz felszínére úsznak, ahol előbújnak a szárnyas rovarok. Egyetlen céljuk az, hogy elszakadva vízi élőhelyüktől szaporodásukkal biztosítsák fajuk fennmaradását. De vajon mi történik ekkor a hídnál, amely kivilágítva várja a gyanútlan rovarokat? A dunavirág mentőakció rendhagyó természetfilm: nem csak a dunavirágok életét mutatja be, hanem dokumentálja a dunai kérészek megmentésére tett erőfeszítéseket is. Magas érzékenységű kamerákkal készített éjszakai felvételek segítségével soha nem látott képeken figyelhetjük meg hazánk egyik legkülönösebb rovarfajának viselkedését, és megtudhatjuk, hogyan állíthatók a legújabb tudományos felfedezések a természetvédelem szolgálatába.
Műfaj: Tudományos film
Film hossza: 50 perc
Szereplő: Kriska György
Narrátor: Vass Gábor
Rendező: Balázs Gergely, Lerner Balázs
Operatőr: Tóth Zsolt Marcell, Tisza Balázs
Producer: Tóth Zsolt Marcell
Gyártó: T.ZS.M. Produkció
Kriska Gy., Magyar László (2013) Gerinctelen gengszterek (6 perc), 3D film
A "Gerinctelen gengszterek" című térhatású (3D) film 6 perces változata. Az anaglif film piros-kékeszöld (red-cyan) szemüveggel nézve, monitoron és projektorral kivetítve is térhatású. A film az édesvizekben élő néhány különleges életmódú gerinctelen élőlényt mutat be. A narrátorszöveggel ellátott film lejátszókeretbe van ágyazva, ezért kimerevíthető, előre- és visszatekerhető, valamint elnémítható. A lejátszáshoz mindhárom fájlt egy mappába kell másolni. Az indításhoz a 3d-film.exe fájlra kell kattintani. A bezárás a lejátszófelületre kattintva történhet.
A hét vadász. (26 perc) 2015 – Kriska György és az ELTE Videostúdió filmje