Az egyedfejlődésükben vízhez kötődő lepkék a fűgyökérrágó lepkefélék (Crambidae) családjába tartoznak.
A tarka vízimoly (Elophila nymphaeata) 11-14 mm szárnyfesztávolságú fehér alapon barna mintázatú lepke (1a. ábra). A néhány napig élő állatok júniustól szeptemberig repülnek. Napközben a vízparti növényzeten lapulnak, és csak az esti órákban kapnak szárnyra. Petéiket a gyökerező hínárnövények vízfelszínen úszó leveleinek alsó részére rakják. Ilyenkor a nőstények a növénybe kapaszkodva másznak le a víz alá. A petéből kikelő hernyók berágják magukat a vízinövény levelébe, ahol fúrnak járatokat, aknáznak. Később a lárvák elhagyják járataikat, és lapított lakócsövet készítenek két ovális levéldarab összeszövésével (1b. és 4b. ábrák). A lakócső nemcsak rejtőzködésüket és a védelmüket biztosítja, hanem a belsejében felhalmozott levegő révén a hernyó testét teljesen körülvevő oxigénraktárként is működik. Az elkészült házat magukkal cipelik, vagy ideiglenesen tápnövényükhöz rögzítik. Az őszi és téli időszakot építményük belsejében vészelik át. A lárvák világosbarnák, a testhosszuk elérheti a 25 mm-t. Nyár eleji bebábozódásuk előtt levéldarabokból gubót szőnek, amit tápnövényük szárához rögzítenek a vízfelszín közelében. A báb kapcsolatban áll a növény légszállító edényeivel, ahonnan oxigénszükségletét fedezi. A bebábozódás után két-három hét múlva bújik elő a lepke.
1. ábra (a) Tarka vízimoly (Elophila nymphaeata) lepkék – 14 mm. (b) Tarka vízimoly hernyók – 25 mm
A békalencsével és vízidarával borított álló és lassúfolyású vizek lakója a békalencsemoly (Cataclysta lemnata) lárvája. A 18 mm-es, sötétzöld, feketés színű állat testét finom szőrzet borítja. Lakócsövét tápnövényéből, békalencséből építi (3b. és 4c. ábrák). A téli időszakot lakócsövében tölti, majd tavasszal bebábozódik. A báb a vízfelszínen úszik, vagy vízinövények szárához rögzül (2. ábra).
2. ábra (a) Békalencsemoly (Cataclysta lemnata) kibújása a bábból – 24 mm. (b-c) Vízinövény szárához rögzített és a vízfelszínen úszó békalencsemoly bábok – 30 mm
A közönséges vízimoly (Paraponyx stratiotata) az előző két fajtól eltérően nem épít lakócsövet szabadon, vagy laza szövedékében él. A 30 mm-es állat sárgás-zöldes színű, a potrohszelvényeit szálas, elágazó tracheakopoltyúk borítják. Különböző vízinövényekkel, kanadai átokhínárral, békaszőlővel, tócsagazzal, kolokánnal táplálkozik (3b. ábra).
A törpe vízimoly (Acentria ephemerella) hímjei 5-6 mm-es szárnyfesztávolságú lepkék. A nőstények egy része szárnyatlan, ezek nem hagyják el a vizet, párzáskor a vízfelszínen találkoznak a hímekkel. A zöld színű lárvák tápnövényeik, kanadai átokhínár, csillárka, békaszőlő köré font szövedékükben élnek. A többi vízimolyhoz hasonlóan a víz alatt bábozódnak be.
4. ábra (a) Békalencsemoly (Cataclysta lemnata) – 24 mm. (b) Tarka vízimoly (Elophila nymphaeata) lárva – 25 mm. (c) Békalencsemoly lárva – 18 mm
Felhasznált és ajánlott irodalom
Andrikovics S, Kerekes J, Kriska Gy, Liszi J (2002) A limnológia alapjai – főiskolai jegyzet. Eszterházy Károly Főiskola, Eger
Barnes RD (1980) Invertebrate zoology, 4th edn. Saunders College, Philadelphia
Damborenea C, Rogers DC, Thorp JH (eds.) 2019 Keys to Palearctic Fauna: Thorp and Covich’s Freshwater Invertebrates. Vol. 4e4. Elsevier Inc.
Fitter R, Manuel R (1986) Freshwater life. Collins, New York
Illies J (ed) (1978) Limnofauna Europaea. A checklist of the animals inhabiting European inland waters, with account of their distribution and ecology, 2nd revised and enlarged edn. G. Fischer/Swets & Zeitlinger, Stuttgart/Amsterdam
Kriska Gy (2004) Vízi gerinctelenek. Kossuth Kiadó
Kriska Gy. (2008) Édesvízi gerinctelen állatok – határozó. Nemzeti Tankönyvkiadó
Kriska Gy, Tittizer T (2009) Wirbellose Tiere in den Binnengewässern Zentraleuropas. Weissdorn, Jena
Kriska Gy (2013) Freshwater Invertebrates in Central Europe - A Field Guide. Springer–Verlag Wien Heidelberg New York Dordrecht London + Digital extra materials
Mcgavin GC (ed) (2001) Insects. Oxford University Press, Oxford
Mcmafferty WP (1998) Aquatic entomology. Jones and Bartlett, Bredbury
Móczár L (1969) Állathatározó II. Tankönyvkiadó, Budapest
Nilsson AN (ed) (1996) Aquatic insects of North Europe. A taxonomic handbook, vol 1. Apollo Books, Stenstrup
Reichholf J (1970) Untersuchungen zur Biologie des Wasserschmetterlings Nymphula nymphaeata L. (Lepidoptera, Pyralidae). Int Rev ges Hydrobiol 55: 687–728
Schwab H (1999) Süßwassertiere. Klett, Stuttgart
Thorp JH, Rogers DC (eds.) 2015 Ecology and General Biology: Thorp and Covich’s Freshwater Invertebrates. Vol. 1e4. Academic Press London
Vallenduuk HJ, Cuppen HMJ (2004) The aquatic living caterpillars (Lepidoptera: Pyraloidea: Crambidae) of Central Europe. A key to the larvae and autecology. Lauterbornia 49: 1–17
Varga Z, Rózsa L, Papp L, Peregovits L (szerk.) (2021) Zootaxonómia: Az állatvilág sokfélesége. Pars Kft., Nagykovácsi