A lárvák többnyire világos színűek. A fej jól elkülönül a hosszú csápokkal. Az áll (mentum) nagyméretű, alulról majdnem teljesen elfedi a rágót. Az utolsó 5 potrohszelvény háti és hasi kitinlemeze egységes gyűrűvé olvadt össze. A potroh hosszú és karcsú. A jólfejlett fartoldalékok ízeinek hosszúsága gyorsan növekedik a testtől távolodva. A paraproct hosszabb, mint amilyen széles. A legfeljebb 10 mm-es, aprító lárvák többnyire kőgörgeteges hegyi patakokban és alföldi folyókban élnek: Hengeresszárnyú álkérészek – Leuctridae
Leuctridae és Capniidae lárva potroha oldal- és alulnézetből
Megkülönböztető színminta nélküli sárgás, barnás állatok. Az áll kicsi, nem fedi be alulról a rágót. A tor, az ízelt lábak és a potroh rövid szőrökkel borítottak. A csápok és a testnyúlványok elég hosszúak. Az utolsó 5 potrohszelvény háti és hasi kitinlemezei nem forrtak össze egységes gyűrűvé. A fartoldalékok ízeinek hosszúsága csak lassan növekedik a testtől távolodva. A paraproct szélesebb, mint amilyen hosszú. A legfeljebb 9 mm-es, aprító lárvák köves patakokban és hegyvidéki tavakban élnek: Fekete álkérészek – Capniidae
